9 hiba a gipszkarton lemezek hézagolásánál

Gipszkarton

Hibákból szívesen tanulunk. Ebben a cikkben nemcsak a gipszkarton lemezek hézagolása során bekövetkező hibákat soroljuk fel, hanem tanácsot is adunk ahhoz, hogyan lehet azokat elkerülni. Ezen ajánlások révén a válaszfalak, függesztett álmennyezetek és más építési elemek gipszkarton lemezekből sima, repedésmentes felülettel fognak rendelkezni a lemezek csatlakozásain.

1. HIBA: A FELÜLET NEM MEGFELELŐ ELŐKÉSZÍTÉSE

Megoldás: Az eredetileg kikészített lesarkított éleket alaposan kell pormentesíteni, a vágott éleket – vízzel megnedvesíteni.

2. HIBA: NEM MEGFELELŐ ALAPOZÓ MASSZÁK ALKALMAZÁSA

Megoldás: A nem megfelelő anyagok alkalmazásából adódó kockázat elkerülése érdekében a szárazépítési komplett rendszer részeit képező alapozó masszák at kell alkalmazni.

Amennyiben a hézagoláshoz erősítő szalagot használnak, érdemes a NIDA Start és NIDA Finisz masszák at alkalmazni. Ha a fuga erősítő szalag nélkül készül, NIDA Planfix Fresh és NIDA Finisz gipszeket kell használni.

Mindkét esetben be kell tartani a csomagolásokon leírt, a masszák bekeverésére és felvitelére vonatkozó szabályokat.

3. HIBA: NEM MEGFELELŐEN MEGVÁLASZTOTT ERŐSÍTŐ SZALAG

Megoldás: Simításhoz üvegszálas (flizelin) vagy papír szalagot érdemes használni.

A papírszalag a fuga legjobb tartósságát biztosítja, de annak megmunkálása kissé munkaigényesebb – használat előtt meg kell nedvesíteni. Ez a munka némi gyakorlatot igényel.

4. HIBA: TÚL ALACSONY VAGY TÚL MAGAS HŐMÉRSÉKLET A HELYISÉGBEN

Megoldás: A minimális hőmérséklet, melyen a simítás megkezdhető +10° C. Az alapozó massza teljes kiszáradásáig a hőmérséklet a helyiségben stabil legyen és jelentősen nem ingadozhat.

Téli időszakban a csatlakozások fugázása az épület végleges fűtőrendszerének működése mellett ajánlott.

5. HIBA: A LEVEGŐ TÚL ALACSONY VAGY TÚL MAGAS PÁRATARTALMA

Megoldás: A simítást az egyéb vizes munkák (vakolatok, padlózatok stb.) befejezése után kell végezni. Hirtelen páratartalom változások a helyiségben az alapozó masszák száradása során a repedéseknek az egyik leggyakoribb oka.

6. HIBA: NEM MEGFELELŐ GONDOSSÁG AZ ALAPOZÓ MASSZA FELVITELE SORÁN

Megoldás: A csatlakozást az alapozó masszával gondosan ki kell tölteni acélsimító segítségével. A masszát a csatlakozásra keresztirányú mozdulatokkal kell felvinni úgy, hogy kizárjuk az üres terek kialakulását a vékony gipszréteg alatt.

Minden következő réteg az előzőnek megkötése után felvihető. Az alapozó masszák csomagolásán megadott utasításokat pontosan be kell tartani.

7. HIBA: NEM MEGFELELŐ SIMÍTÁSI MÓD

Megoldás: Legtöbb esetben a felület kielégítő minőségét az ún.”standard simítás” biztosítja, azaz kizárólag a hossz- és keresztirányú csatlakozások fugázása a g-k lemezek között.

Azonban ha a gipszkarton lemezek síkja a fényforrással párhuzamos (pl. a fal merőleges az üvegezett homlokzatra vagy erkélyablakra, a falra fel- vagy lefelé világító lámpákat szerelnek majd fel, stb.) az ilyen fajta simítás elégtelennek bizonyulhat. A simított felületen „csúszó” fényáram láthatóvá teszi a felület standard megvilágítása mellett egyébként láthatatlan egyenlőtlenségeit. Az ilyen helyeket a falon vagy a plafonon a munkák megkezdése előtt kell azonosítani és azok környékén a gipszkarton lemezek teljes felületét kell simítani.

8. HIBA: DILATÁCIÓ HIÁNYA AZ ÉPÍTETT ELEMBEN

Megoldás: A válaszfalat ill. függesztett álmennyezetet képező gipszkarton lemezek felületén 15 méterenként a gipszkarton lemezek felületi dilatációját kell elkészíteni. Vázszerkezetű épületekben az ilyen dilatációt 10 m-ként kell készíteni.

9. HIBA: GIPSZKARTON LEMEZEK NEM MEGFELELŐ TÁROLÁSA

Megoldás: Nedves g-k lemezek simítása a repedő csatlakozások és a szárazépítéssel kapcsolatos egyéb problémák leggyakoribb oka. Ennek elkerülése érdekében, különösen az őszi-téli időszakban a gipszkarton lemezeket beltéri helyiségben kell tárolni. Az ajánlott „karantén” időszak legalább 48 óra a szerelés előtt.

A g-k lemezeket vízszintesen kell lerakni egy raklapra vagy 35 cm-ként elhelyezett faalátétekre.