Függesztett gipszkarton álmennyezetek szerelésekor vétett leggyakoribb hibák

Ha a gipszkarton mennyezet nem képez tűzgátló korlátot, és olyan helyiségekben kerül felszerelésre, ahol a levegő páratartalma nem haladja meg a 70 %-ot, elegendő 12,5 mm-es Nida Expert g-k lapokat használni. Olyan helyiségekben, ahol a páratartalom időszakonként meghaladja a 70 %-ot Nida Woda g-k lapokat. alkalmazzunk. Nedves környezetben pedig (pl. SPA, fürdő, közétkeztetési konyhák) Nida Hydro gipszkarton lemezeket.

A Nida Ogień Plus gipszkarton lapok, illetve a Nida Twarda gipszforgács lapok a mennyezetet tűzgátló korláttá teszik, valamint biztosítják a hang- és hőszigetelést is.

Speciális, hangelnyelő mennyezeteknél Nida Sonic perforált lemezeket használjunk.

Attól függően, hány centiméterrel akarjuk a födém alá engedni a függesztett álmennyezetet, különböző szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni.

Ha a mennyezet nem túl nagy távolságra kerül a födémtől (30 cm-ig), ES, EL, WP közvetlen rögzítésre szolgáló elemeket kell használni.

Ha a távolság megfelelően nagy, pl. hogy eltakarja a klímát, a vázszerkezetet elfordítható rugós függesztőkre, vagy függesztőpálcákra kell felszerelni.

A szerelés módja e két esetben lényegesen eltér egymástól. Épp ezért irányítjuk a kedves olvasókat az: ES függesztőelemekre rözített mennyezetek valamint elfordítható függesztőkre rögzített mennyezetek szerelési utasításaihoz.

A fémprofilokbók készült tartórács készülhet egy, vagy kétszintes kereszt elrendezésben.

Az egyszintes előnye a valamivel kisebb anyagszükséglet, a kétszintes váz előnye pedig a szerelés egyszerűsége és a szerkezet nagyobb merevsége.

Nagyon lényeges a váz és a szerkezet egyes elemei megfelelő távolságának kiválasztása. Döntő hatással van ugyanis a kész mennyezet szilárdságára. A különböző váztípusoknak, valamint a lemezborítás vastagságoknak megfelelő távolságok a Siniat rendszerkatalógusban találhatók.

Érdemes a következő alapszabályokat észben tartani:

• alsó rétegegben a profilok távolsága, amelyekhez a lapot rögzítjük, max. 50 cm legyen (ha a lemezt a hosszabbik élével keresztben csavarozzuk a profilra), vagy 40 cm (ha a lap hosszirányban lesz felszerelve),
• tűzgátló álmennyezetek esetén szigorúan be kell tartani a tűzvédelmi osztályozásban foglalt irányelveket.

A fügesztőelemek maximális távolsága semmilyen esetben sem haladhatja meg a 100 cm-t.

Nagyon fontos - és a biztonság szempontjából döntő – tényező a megfelelő horgonyzó elemek kiválasztása. Egyénileg kell kiválasztani azokat annak a födémnek típusához igazítva, amelyhez az álmennyezetet rögzítjük.

Vasbeton födém esetén ezek mennyezeti dübelek, fagerendákhoz – megfelelő facsavarok, pallós, vagy sűrűbordás födémhez – speciális, billenő elemes dübelek lesznek.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mennyezethez kizárólag fém rögzítőket szabad használni. Műanyagból készült dübelek alkalmazása tilos.

A lemezt a profilokhoz rögzítő lemezcsavarok közötti távolság 17 cm álmennyezet esetén, kisebb, mint a válaszfalaknál (25 cm).

Ügyeljünk a csavarok minimális távolságára a lap szélétől: 10 mm az eredeti fózolt éltől és 15 mm a vágott élektől.

A födémhez rögzített vázszerkezetet több különböző, egymáshoz rögzített elem kombinációja (függesztők, összekötők, profilok)adja, melyek úgy lesznek összekapcsolva, hogy a terhelést el tudják viselni. A szerkezet gyengeségét a leggyengébb elem határozza meg.

Ha valamelyik elem gyengébb, vagy rosszul illesztett, a teljes szerkezet nem tudja majd betölteni a szerepét.

Épp ezért lényeges az egy adott gyártótól – a rendszer szállítójától – származó komplett anyagok alkalmazása. A piacon kapható mennyezeti rendszer elemek első ránézésre nagyon hasonlóak, bár a valóságban nagyon is különböznek pl. az acél vastagságában, a korrózióvédelem fajtájában és vastagságában, rendeltetésében, stb. Ezért vásárláskor határozottan kérjük az eladótól az egyféle szárazépítési rendszerhez tartozó elemeket. Esetleges reklamáció esetén is határozottan megkönnyíti ez a dolgunkat.

A duplasoros függesztett álmennyezeteknél szükség van a megfelelő dilatáció elkészítésére. A dilatációt általában két okból kell készíteni:

• az épület szerkezeti dilatációs helyein;
• A mennyezeti beépítés felületének nagyságától függően, masszív szerkezetek esetén akkor, ha a beépítés átlójának nagysága meghaladja a 15 m-t, valamint vázszerkezetes épületeknél 10 m-enként.

Függesztett álmennyezetek kivitelezésekor még a szerelési munkálatok megkezdése előtt meg kell határozni a dilatációs helyeket, mivel azok elhelyezkedése befolyással bír mind a g-k lapokból készült burkolatra, mind a rács szerkezetére.

A dilatációs réseket bármilyen, a kereskedelemben kapható speciális profil, léc, stb. segítségével eltakarhatjuk. A lényeg, hogy a lemezelés és a szerkezet folytonosságát megszakítsuk.

A gipszkarton lapokkal végzett munka alatt a helyiségben a levegő relatív páratartalma a 40-70 %, a hőmérséklet padig a + 5°C - +40°C közötti tartományba kell essen. Ezzel el lehet kerülni a későbbi – a már kész, lefestett mennyezeten megjelenő - karcokból, repedésekből fakadó problémákat.

A rendszermegoldásokban a vázszerkezet úgy kerül kialakításra, hogy elbírja a saját és a lemezek súlyát, valamint kisebb használati terheléseket. Minden további elem, pl. fügesztett polcok, csillárok, stb. közvetlenül a füdémhez legyenek rögzítve (és nem a mennyezethez).

Tilos a mennyezet felületén járkálni (pl. installációk szerelésekor). Bár nehéz elképzelni, de előfordultak ilyen esetek. A helyiségben tartózkodók egészségét és életét veszélyezteti az ilyen tevékenység. Legjobb esetben csak a szerkezet helyi letörése lesz az eredmény, melynek következtében az egész elemet le kell bontani és újból elkészíteni.