A BIM segítségével egyszerűbbé válnak a gipszkartonnal kapcsolatos tervezési munkák

Kérdés: Az építőiparban egyre gyakrabban esik szó a BIM-ről. Pontosan mi is ez?

I. B.: A BIM a „Building Information Modelling” kifejezésből származó betűszó, ami épületinformációs modellezést jelent, vagy van egy másik kifejezés is, a „Building Information Management” – azaz épületinformáció-kezelés. Röviden: ez egy 3D technológia, amely az előkészítés, tervezés, kivitelezés és épületgazdálkodás területén az eddig ismeretekhez képest egy teljesen új standardot állít fel.

Kérdés: Lengyelországban alkalmazzák-e már ezt a technológiát?

I. B.: Igen. A BIM egyre nagyobb érdeklődésnek örvend a lengyel építőipari vállalatok körében. Ezek a cégek saját szabványokat dolgoznak ki a technológia alkalmazása és előnyeinek kihasználása érdekében. Ez mind a tervezőirodákra, mind a generálkivitelezőkre is vonatkozik – mint pl. Warbud Skanska, Strabag. Példa a BIM-el tervezett beruházásokra többek között a wroclawi Google székház, a Honeywell irodája Katowicében, vagy a Dents irodája Varsóban, ahol a Siniat különböző megoldásai kerültek alkalmazásra.

Kérdés: A BIM milyen fejlesztési szintekre osztható?

I. B.: A BIM technológiát négy különböző szintre lehet felosztani. Az első, azaz a nulla (zéró) szint, ami a 2D CAD használatával történő tervezési technológiának felel meg.

Az 1. szint 2D és 3D modellek együttes használatát jelenti, de csak a szerkezet megjelenítése céljából – ezek a modellek nem hozzáférhetők.

A 2. szinten a csapat minden tagja már 3D CAD modelleket használ, de időnként nem ugyan abban a modellben. Az épített környezet tervezési információinak cseréje egy közös fájlformátum használatával történik. A 2. szint lehetőséget ad a szakemberek közötti együttműködésre, de még mindig nincs arra lehetőség, hogy minden csapattag egy időben dolgozzon ugyan azon a modellen – ez majd csak a 3. szinten válik lehetővé.

Azonban a BIM legmagasabb 3. szintje már teljes körű együttműködést tesz lehetővé. Minden terület képviselője ugyanazon közös projekt keretein belül dolgozik együtt. Ez a szint magába foglalja a következőket: 4D (ütemezés), 5D (költségek) és 6D (információk a projekt életciklusáról). Mindenki hozzáfér az adatokhoz, és mindenkinek lehetősége van azok szerkesztésére. Ezt hívjuk nyitott BIM-nek.

Véleményem szerint a BIM nem csak a kivitelezők, tervezők, építészek, tervezési és építési vezetők, MEP (Mechanical, Electrical and Plumbing) konstruktőrök és mérnökök számára hasznos, hanem az egész építőipar számára. Azáltal, hogy lehetőséget nyújt a befektetők számára, hogy virtuális betekintésük legyen a projektbe, kiküszöbölhetővé válik számos, az építési folyamat során felmerülő hiányosság és kihívás.

Emellett megemlíthető még, hogy a befektetők a projekt megvalósításának minden fázisában tevékenyen részt vehetnek, és arra jelentős befolyást is gyakorolhatnak.

Kérdés: Az építőiparban miért nem akarja mindenki használni ezt a technológiát?

I. B.: Ennek számos tényezője van. Ezek közül a négy legfontosabbat említem meg.

Az első a partnerekkel való kompatibilitás hiánya. A BIM még nem terjedt el általánosan és ezért mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a partnerek, vagy alvállalkozók valamelyike nem fogja alkalmazni, és ami ebből fakad: így nem tudja majd használni a tervezett modelleket. Van, akinek a technológia ára okoz gondot. A BIM szoftver komoly befektetést igényel. A belőle származó előnyöknek köszönhetően általában kifizetődik, de csak abban az esetben, ha a szoftvert teljesen ki is használják.

A következő tényező a szakértők hiánya. A BIM viszonylagos újdonsága miatt az ezen a területen dolgozó szakértők száma korlátozott. A szoftver megvásárlása további, oktatásba és képzésekbe történő befektetéseket is vonhat maga után. És vannak még jogi problémák is, ugyanis a BIM szoftver használatával kapcsolatos jogi következmények még nincsenek teljeskörűen kivizsgálva, nemhogy megoldva.

Kérdés: Lehet-e a BIM-ben „hibás” projektet készíteni - pl. valamilyen megvalósíthatatlan kapcsolatokat tervezni?

I. B.: Ne keverjünk itt össze két dolgot. A nem megvalósítható kapcsolatot tartalmazó projekt mindig lehetséges, ami a későbbiekben különféle hibákat generálhat, de ez arra példa, hogy a felhasználó ismeretei hiányosak az általa használt programmal kapcsolatosan.

A BIM nem csak egy szoftver, mert az csak egy az összetevők közül. Ez egy 3D modellekre támaszkodó intelligens folyamat, mely áttekinthető szerkezeteket és eszközöket biztosít, amelyek lehetővé teszik a szakemberek, pl. építészek, mérnökök és kivitelezők számára az épületek és infrastruktúra hatékonyabb tervezését, építését és kezelését.

A BIM-mel készített „hibás” projekt olyan tényezőktől függ, mint: nincs BIM kivitelezési terv (BEP), nem megfelelő eszközök használata, pontatlan információk az épületről, a túlzott modellezés miatti elvesztegetett idő, a 3D tartalom túl gyakori, túl ritka alkalmazása, külső 2D anyagok nem észszerű használata, vagy épp a minőségellenőrzés hiánya.

Kérdés: Mi a gyártók szerepe ebben a technológiában?

I. B.: A BIM óriási jelentőséggel bír az építőipari gyártók és beszállítók számára, mivel az építészek és tervezők egyre gyakrabban alkalmaznak BIM objektumokat a tervezési folyamat során. Folyamatosan frissíteni és aktualizálni kell, hogy megfelelően tükrözzék a termék módosításait, és hogy megbízható információkat nyújtsanak a szakértők, tervezők és más BIM felhasználók számára.

Siniat márka beépített intelligens segítséggel rendelkező könyvtárakat hozott létre a saját rendszerei számára, melynek megalkotásában számos szakértő nyújtott segítséget. Ezek teljesen integrált anyagjegyzékeket tartalmaznak. Sajnos ez nem egy egyszerű folyamat.

A Siniat másképp közelített ehhez a kérdéshez. A könyvtársablonok elkészítésekor BIM-ben dolgozó tervezőirodákat hívtunk meg, ez biztosította számunkra, hogy a végtermék megfelel a legjobb tervezőirodák standardjainak. Ezen kívül a tervezők munkáját segítő nagyon korszerű eszközökön is dolgozunk, hogy hatékonyabbá tehessük munkájukat, valamint hogy egy sor, szárazépítéssel kapcsolatos tervezési folyamat egyszerűbbé váljon.

Szeretnénk, ha könyvtáraink valóban intelligensek és felhasználóbarát könyvtárak lennének, hogy ügyfeleink részére a maximális hozzáadott értéket biztosíthassunk. A Siniat objektumok a felhasználók részére a következő platformokon érhetők el: Archispace és BimObject.

Kérdés: Mit gondol, hogy fog a BIM kinézni pl. 5 év múlva?

I. B.: Nehéz ezt pontosan meghatározni, de a jelenlegi trendek alapján néhány tippünk lehet. A jövőben a BIM nem csak a tervezésben és az építészetben lesz domináns, mint ahogy ez jellemző manapság, hanem az építés, a létesítménygazdálkodás és az épületek életének további fázisaiban is tért hódít.

A BIM integrálódik más szoftverekkel. A tervezés és az építés egyik legfárasztóbb és legidőigényesebb aspektusa az információ egyik szoftverről a másikra való átvezetése. Ha két program nem kompatibilis egymással, fontos adatok veszhetnek el, ezért az egész folyamat akár több hónapig is eltarthat. Azonban a jövő technológiáinak köszönhetően a kompatibilitás és az együttműködés az első helyre kerülnek.

Egy napon a BIM könnyen integrálható lesz az AR/VR-rel, a 3D nyomtatással, és még a mesterséges intelligenciával is. Akkor minden, a tervezéstől a karbantartásig zökkenőmentesen fog működni és szinte teljesen automatizált lesz! Úgy gondolom, hogy a BIM még nem érte el határait. Még csak most fog eljönni az ideje, és amikor ez megtörténik, az építési folyamat teljesen meg fog változni.